BANTESZ

BANTESZ

Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet


Legfrissebb hírek 
  • Jul 30

    Partnereinknek, Őstermelőinknek, termelők kérésének eleget téve szeretnénk a szövetkezet jelenlegi helyzetéről, eddigi munkánkról tájékoztatót adni.

    Bár mindenki szeretne pozitív válaszokat kapni, de még mindenkitől kis türelmet kell kérnem. Az okokat nem kívánom felsorolni.
    Szövetkezetünk 2011.01.05-én lett bejegyezve. Célunk, mint az alapszabályunkban is leírtuk, 6000 munkahely létrehozása. Ettől a mai napig sem álltunk el. Falugyűlések sorával kezdtük, melyen a vidék lakosainak elvárásai és helyzetük jobbítását elősegítő kérdések érdekeltek bennünket.
    A vidék élni akar, de hogyan? Hogyan, ha nem adunk lehetőséget nekik. A rendszerváltás mindent megváltoztatott. Föld megmunkáló eszközök híján, ha volt is, minden sokkal többe került. Megnehezítette mindezt a növekvő munkanélküliség is. Ez azt eredményezte, hogy befektetett munkájuk gyümölcsét nem élvezhették. Mindez oda vezetett, hogy kezdett megszűnni a településen kívüli növénytermesztés, majd később a településen belüli növény és állattenyésztés is. Mindezek, a takarmány árak emelkedése, valamint a felvásárlási árak esése és más külső tényezők miatt a már befektetett pénzük sem térült meg. Mindezek után már nem önellátók, inkább már a vidéket kell ellátni hússal, zöldséggel, gyümölccsel.
    A vidék lakosságának többsége dolgozni, termelni szeretne. De ehhez segítségre, támogatásra volna szükségük. Ezzel a céllal alakult Szövetkezetünk.
    A falugyűléseken elhangzott kérdéseket, kéréseket és mindazokat, amit szeretnének, választottuk, hogy elsőként a nyúltenyésztés beindítását és ahhoz szükséges vágóhíd megvalósítását indítsuk el.
    Több mint negyven éve vagyok benne a nyúltenyésztésben úgy, mint termelő, felvásárló. A nyúltenyésztés, nyúlhús termelés mindig szereplője volt a vidéknek és Országunknak. Hosszú ideig legnagyobb szállítói voltunk Európának. Mint ahogy a múltban, ma is képesek lennénk akár több mint tíz millió db nyúl elő állítására piacra jutatására. Maga a nyúl vágóhidunk beindítása három ezer ember főállású munkahely létrehozására képes. Főként sok ezer őstermelő, nyugdíjas jutna kiegészítő keresethez. Nem beszélve azon milliárdokról, amit export révén nyerhet Országunk. Sokat jelentene az is, hogy újraélednének klubok, egyesületek, melyek összetartói voltak faluközösségeknek, de azon szerepét sem szabad elfelejtenünk, hogy fajta fenntartó szerepet is betölt és mint régebben, európai kiállítások előkelő helyein szerepeltünk (magyar óriás szürke, fehér, magyar fehér). Fontos szerepet tölthet be egészséges élelmezés területén is.
    Érthetetlen számunkra, hogy egyes külső személyek miért akadályozzák vágóhidunk beindítását.
    Miért ítélik el a vidék általi termelést, miért terjesztik, hogy nem lehet eladni? Képes a vidék minden feltételnek, minőségi előírásnak megfelelni, megfelelő feltételekkel akár több mint tíz millió db nyulat is külföldi piacra juttatni.
    Szeretnénk, üzennénk minden őstermelőnek, termelőnek, hogy nyúl vágóhídi programunkat folytatjuk, mely tíz millió db nyúl levágására lesz képes. Nem kívánunk senkivel versenyezni és ellenfele lenni, de kérjük mindazokat az önős érdekeket képviselőket, akik ellenzik programunkat, ne tegyék. Mindezt minden termelő és Országunk érdekében kérjük. Tisztelt termelők, őstermelők, nem adhatok most több tájékoztatást, okokat sem sorolnék. De választ adok, amikor már a vágóhíd beindításáról adok értesítést.

    Tisztelettel:
    Medve István
    BANTESZ igazgatóság elnöke

  • Apr 24

    Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére – közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.

    A 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrás tervezett részletezése:

    - a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatásokra 15 milliárd forint

    - a fiatal gazdák induló támogatására (fiatal gazda pályázat)  10 milliárd forint

    - a kertészeti gépek beszerzésének támogatása  10 milliárd forint

    A pályázatok várhatóan 2015 májusban megnyílnak.

     

    részletek: http://nak.hu/hu/tamogatasok/3062-35-milliard-forint-videkfejlesztesi-forrasra-lehet-palyazni

  • Apr 17

    A BANTESZ Szövetkezet 2015. október-novemberi szállítással megkezdi nyúlketrec és tartozékok értékesítését.

    Ajánlott nyúlketrec 6 fiaztató + 7 pihentető 1650 x 1050 x 2700 mm várható ár: bruttó 100.000-135.000 Ft/db

    Ajánlott nyúlketrec 12 fiaztató + 12 pihentető 1650 x 1650 x 2700 mm várható ár: bruttó 223.000-240.000 Ft/db

    Fiaztató láda várható ár: bruttó 3.000 Ft/db

    Etetők várható ár: bruttó 1.000-2.000 Ft/db

    Rendelhetők még rendeléshez kiegészítésként taposórács, valamint oldal rácsok darabonként is.

    Megfelelő igény estén több tartozék szállítása is lehetséges.

    Nagyobb mennyiségű megrendelés beérkezése esetén a szállítás korábbi megkezdése is várható.

    Megrendeléseket várjuk az alábbi elérhetőségeken:

    E-mail: medve.istvan@bantesz.hu

    Tel: +36 70 419-4190

  • Nov 23

    Örömmel jelentjük be, hogy a BANTESZ Igazgatóságának Elnökét, Medves Istvánt is jelölték az Év agrárembere versenyen.
    Amennyiben Ön is támogatja a BANTESZ által felvállalt társadalmi szerepet és hisz Medve István elhivatott munkájában, kérjük segítsen a kezdeményezésünk népszerűsítésében egy itt leadott szavazattal: Az Év Agrárembere jelölt: Medve István !

    Az Év Agrárembere jelölt: Medve István

  • Oct 13

    Nyúltenyésztés Magyarországon

    Dokumentum letöltése

    Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene?

    Tegyünk együtt még nem késő

    Létre hozhatunk 3000 munkahelyet és lehetőség 35-45 ezer őstermelőnek

    Húsnyúl tenyésztés

    Magyarországon a nyúltenyésztésnek régi múltja van. Az 1900-as évek elején már adtak ki nyúltenyésztési szakkönyvet. A szervezett kutatás 1952-ben Dr. Anghi Csaba vezetésével Gödöllőn kezdődött.

    A nyúltenyésztést a saját szükségletre történő termelés, esetenként – helyi piacon – élőnyúl eladás jellemezte. Az árutermelő nyúltenyésztés, a szervezett felvásárlás és export az 1960-as évek elején kezdődött. A termelés kezdetben nagy ütemben nőtt, a felvásárolt mennyiség háromévenként megduplázódott (4. ábra). A dinamikus növekedés 1974 után lelassult, kisebb ingadozásokkal 1982-ben 38-39 ezer tonnás élőnyúl-felvásárlással érte el a tetőpontot. A konkurencia miatt kialakult ún. nyúl háború következményeként rohamosan csökkent a termelés. Stabilizálódás és újabb fellendülés a vágóhidak által létrehozott Nyúltermeltetési Gazdasági Társaság létrejöttével vette ismét kezdetét. A rendszerváltást követően – az egész mezőgazdaságot érintő változások hatására – az export korábban nem látott mértékben csökkent. A helyzetet súlyosbította, hogy a világpiaci ár is esett, és az olaszok is egyre kevesebb nyulat importálnak.

    Mindezekhez hozzá kell tenni azon tényeket is, hogy bár estek a világpiaci árak de ilyen mértékű termelési visszaesés egyik nyúl termelő országban se következet be mint nálunk. A nyúl háború nemcsak országok között, de a nálunk lévő vágóhidak és felvásárlók között is súlyosan érintette a termelőket. Mindezek következtében nem fordítottak a vágóhidak és felvásárlók kelő figyelmet a kistermelőkre, kisüzemekre. Ezen hibák a termelés rovására, csökkenéséhez vezetek.                                                                                                          Hibák voltak: A felvásárlók árháborúi, de legnagyobb hiba, hogy a kisüzemi termelésben kialakult nagy létszámú anya állományban kialakult a beltenyészet. A termelők így a rivalizálás és árháború miatt nem jutottak megfelelő mennyiségű, minőségű tenyészállathoz. Ezáltal csökkent a termelékenység és minőségi romlás is bekövetkezet. Mindezeket a hibákat figyelembe véve, ha a mi vágóhidaink felvásárlóink is hasonlóan jártak volna el mint a többi nyúlhús termelő országban is tették nem kerültünk volna az első szállítói helyről a végére. Ilyen vereséget csak mi szenvedtünk el.

    A termelés korábban a két 10.000 anyás telep (Bikali ÁG, Dunavarsányi Petőfi MgTSz) mellett zömében 5-20 anyás, főleg a vágóhidak által integrált telepeken folyt. Az elmúlt két évtizedben számos vállalkozói méretű, több száz vagy ezer anyát tartó nyúltelep létesült, az Olívia Kft és a Bácska Rt pedig egy-egy 20.000 anyás telepet hozott létre. Bár a rendszerváltást követően a termelés nagymértékben csökkent, ugyanakkor jelentős szerkezeti változás következett be. Amíg a 80-as években még a felvásárolt nyúl 90%-át kis telepeken állították elő és csak 10% volt a nagyüzemi telepek részesedése, addig mára (2010) a vágónyúl 95%-a nagy telepekről kerül ki, és megszűnőben van a kisüzemi telepekről történő felvásárlás. A húsnyúl tehát Magyarországon is nagyüzemi állatfaj lett.

    Nem szűntek volna meg a kisüzemi telepek és bár a termelés csökkent volna, de mindezen visszaesés elkerülhető lett volna. De a vágóhidak felvásárlók nem fordítottak kellő figyelmet a kisüzemekre, termelőkre. Figyelmeztető jelek sokasága volt, de áldozni a termelőkért már egyik sem akart. A profit sok esetben az extra profit és az önös érdekek miatt nem érdekelte őket mi történik a kisüzemi termelői portákon.                                                                                                                                                    A Gödöllőn kitenyésztet fehér gyöngy hibrid melyet a Bikali állami gazdaságban karoltak fel. Vagy a Dunavarsányi Petőfi MgTSz ben tenyésztet és a Környei telepen tenyésztet nyulak megfelelő tenyészállat utánpótlást biztosíthattak volna a kisüzemeknek, termelőknek. De valahogy ezeket megszüntették, elsorvasztották. Megjelent ezek mellett és még most is jelen van Pannon fehér hibrid nyúl mely kitűnően alkalmas a kisüzemi termelés újra indításához.

    Kezdetben a vágónyulat kizárólag élve exportálták Olaszországba (3. táblázat). A hazai nyúlvágóhidak (Baj, Baja, Csabrendek, Gyomaendrőd, Jászberény, Kisvárda, Környe, Lajosmizse) építésének ütemében csökkent, majd 1985-re gyakorlatilag megszűnt az élőállat-kivitel. Az egyre élesedő verseny, a rossz kihasználtság és az egyre nagyobb szállítási költség miatt a nyúlvágóhidak többsége bezárt. Jelenleg (2010) csak két vágóhíd, a svájci tulajdonban levő lajosmizsei (Olivia Kft) és magyarok által bérelt bajai (Tetrabbit Kft) működik. Az egész karkasszal szemben nő a darabolt termékek iránti kereslet, az összes export kb. felét ma már ez teszi ki.

    A Magyar kisüzemi őstermelői termelés újra indítása képes lenne akár évi 10 millió db vágónyúl elő állítására is. Hozzá kell tenni azt is mindenek megvan a felvevő piaca is. De úgy látszik bizonyos lobbízók nem akarják ezen törekvések megvalósulását, sőt igyekeznek megakadályozni.             Megfelelő feltételek megteremtésével melyek megvannak és újra indíthatók. De bizonyos érdekek ezt nem akarják és nem is tesznek ennek érdekében semmit.                                                                         A kisüzemi termelés minden piaci követelménynek megfelel és termelésre képes. A kisüzemi termelést újra indítását sok ezer termelő szeretné. A termelés újra indítása a vidék fenmaradását a lakosság megélhetésének és munkahely, teremtésben sokak számára megfelelő lenne. De a fiatalok megélhetéséhez vidéken maradásához is nagyban hozzá járulna. Természetesen több más kisüzemben előállított állat termék összekapcsolás még több lehetőség. Lehetőség, hogy a vidék újra éljen.

    A magyar nyúltermelés – visszaesése ellenére – hosszú ideig tartotta azt a kivételes helyzetét, hogy a világon Kína után a második, Európában a legnagyobb exportőr volt. Ebben komoly szerepe van annak a világon egyedülálló helyzetnek, hogy a felvásárolt nyúl majdnem teljes mennyiségét exportáljuk. A vágottnyúl-exportunkban korábbi évekhez hasonlóan – az olasz piac vezető szerepet tölt be, bár részesedése 40-50%-ra csökkent. Második helyen Svájc áll, 25-30%-os aránnyal, míg a vágott nyúl 15-20%-a Németországba kerül (3. táblázat). A jövő egyik feladata a hazai nyúlhúsfogyasztás ösztönzése, jelenleg a vágott nyúl 3-4%-a kerül hazai üzletekbe (áruházláncokba).

    Az elmúlt években komoly gondot okozott a „Négy Mancs” állatvédő(nek mondott) egyesület jogtalan támadása a magyar nyúltenyésztés ellen. Kampányuk miatt hónapokig is kiszorultunk a német piacról.

    Más országoknak nem okozott gondot a „Négy Mancs” sőt egyszerűen figyelembe sem vették támadásaikat. Mi miért tettűk?

    1.2. táblázat – 3. táblázat A magyar vágónyúlexport országonkénti megoszlása (%) (Nyúltenyésztési Tudományos Nap bevezető előadásaiból)

    Ország Az összes export százalékában
    1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2009
    Olaszország 78,7 86,7 92,5 84,3 68,5 71,1 60,6 56,1 52,2 43,0 46,8 42,0
    Svájc 4,4 3,7 2,5 8,5 25,0 20,3 25,5 31,2 26,3 27,1 26,5 35,8
    Németország 2,3 1,7 1,0 3,5 3,5 4,3 5,2 8,4 16,1 19,0 13,8 18,3
    Franciaország 5,4 0,6 0,5 2,0 2,0 0,3 0,5 0,8 1,0 3,6 3,4 0,1
    Belgium 7,3 6,6 3,0 - - 3,8 4,3 1,3 3,4 5,5 4,0 1,1
    Hollandia 1,6 0,4 0,5 1,0 1,0 0,1 0,9 - - 0,4 0,2 -
    Oroszország - - - - - 0,1 2,7 0,5 0,9 1,1 1,9 2,4
    Anglia 0,2 0,3 - 0,5 - - - - - - - -
    Spanyolország - - - 0,2 - - - - - - - -
    Írország - - - - - - 0,3 - - - - -
    Görögország - - - - - - - 1,7 - - - -
    Szlovákia - - - - - - - - 0,1 - 1,1 0,1
    Ausztria - - - - - - - - - - 1,3 0,1
    Ukrajna - - - - - - - - - - 0,2 -
    Románia - - - - - - - - - - 0,7 -

    Egyes országok termelésének változása 1961 és 2003 között

    Egy főre eső nyúlhús fogyasztás országonként (kg/fő/év)

    Az ágazat gazdasági jelentősége

    • Fehérjében gazdag, zsírban szegény, koleszterinmentes fehér hús
    • A húsfeldolgozás melléktermékei teljes egészében hasznosíthatóak
    • Az angóranyúl gyapja a könnyűiparban hasznosítható

    A húsnyúl felvásárlás és az export alakulása Magyarországon

    Év Felvásárolt élősúly (t) Export (t) Árbevétel (millió Ft)
    2000 10.870 5.118 4.719
    2001 12.761 5.615 5.243
    2002 11.887 5.388 4.795
    2003 10.932 5.045 5.240
    2004 12.074 5.287 6.392

    Az egész / karkasz / és a darabolt nyúl aránya a magyar exportban (%) 2000-2004

    Év Egész nyúl (%) Darabolt nyúl (%) Összesen (t)
    2000 44,9 55,1 5.118
    2001 41,2 58,8 5.615
    2002 58,4 41,6 5.388
    2003 66,2 33,8 5.045
    2004 51,9 48,1 5.287

    Tendenciák

    • Európa még tartja vezető szerepét a termelésben, de részesedése az elmúlt években 2/3-ról ½-re esett vissza
    • Ezzel párhuzamosan fokozatosan növekszik Ázsia szerepe
    • Európában Olaszországé a vezető szerep, a kontinens termelésének 40%-át, a világ 20%-át adják. Őket kissé lemaradva követi Spanyol- és Franciaország
    • Magyarország a listán a 9. helyen áll, bár az 1%-os részesedésünk kicsi, de kizárólagos export irányultságunk miatt a nyúltenyésztésünknek meghatározó szerepe van
    • Európa a legnagyobb importőr (6.078 tonna), Ázsia pedig
      9.081 tonnával a legnagyobb nyúlhús exportőr a világon
    • Kína után Magyarország kivitele a legnagyobb, Európában mienk a vezető szerep
    • Az egyes országokban nő a darabolt és tovább feldolgozott nyúlhús iránti igény. Az olaszok húsz éve csak egész karkaszt vásároltak, ma ennek aránya 54%-ra csökkent és 36%-ban darabolt, 10%-ban pedig konyhakész terméket vásárolnak.

    Magyar óriás szürke                                                                                                      Magyar óriás fehér

    Nagy csincsilla

    Német kék lepke tarka                                                                                                              Új-Zélandi vörös

    Új-zélandi fehér

    Új-Zélandi fehér

    Kaliforniai

    Magyar óriás fehér

    Bécsi kék

    Német világos nagyezüst
    Letöltés képekkel, grafikonokkal

  • Apr 29

    A BANTESZ Szövetkezet tájékoztatja a nyúl tenyésztőket és mindazokat, akik nyúl tenyésztéssel kívánnak foglalkozni, hogy mindaddig, amíg a vágóhíd beruházásai be nem fejeződnek, semmiféle részletes adatot nem közöl honlapján azon okok miatt, hogy a BANTESZt érő támadásokat megakadályozza. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. Tájékoztatóul közöljük, hogy a vágóhíd beindításához Szövetkezetnek minden rendelkezésére áll. Minderről mindenkit időben értesítünk.

    A BANTESZ Szövetkezet továbbra is a vidék talpra állását kívánja szolgálni, minden termelőnek tisztességes fizetséget juttatni az elvégzett munkájáért. A Szövetkezet minden őstermelőnek, termelőnek, nyugdíjasnak lehetőséget kíván adni a jobb megélhetésre az ország egész területén. A BANTESZ Szövetkezet szeretne mindent megtenni a vidék életfeltételeinek javításáért. Ezért minden vidékért tenni akaróval együtt kívánunk működni, legyen az növénytermesztés,  állattenyésztés, vagy feldolgozás területén tevékenykedő.

    Medve István

    BANTESZ Szövetkezet Igazgatósági elnöke

  • Apr 29

    Örömmel tudatjuk, hogy A BANTESZ Szövetkezethez csatlakozó szociális szövetkezetek által beadott pályázatok közül az alábbi kettő is 50-50 millió Forint támogatást nyert:

    ZÖLDKER-MIX Szociális Szövetkezet
    SZORGALOM Szociális Szövetkezet

  • Jul 24

    A BANTESZ Szövetkezet megkezdte nyúl vágóhíd beruházását. Az épület 55%-os készültségű 3.640 m2 hasznos területtel, mely 4.654 m2-re bővíthető.

    Helyet kap benne a vágó, feldolgozó, csomagoló üzem, valamint a hűtőház. Itt valósul meg később a taktaszadai második ütemben megépülő baromfi vágóhíd feldolgozásra kerülő termékeinek csomagolása és hűtőházi tárolása, melyet a Szövetkezet saját és pályázati segítséggel valósít meg, de egyidejűleg tárgyalások folynak bankokkal a beruházás befejezésének meggyorsítása érdekében. Kül- és belkereskedelmi cégekkel folynak egyeztetések a piacok felkutatása és bővítése érdekében, folyamatban van szándéknyilatkozatok tétele, valamint szerződések kötése. További tárgyalások sorozata folyik, melyekről később adunk további tájékoztatást.

    A BANTESZ Szövetkezet az 520 Ft/kg-os felvásárlási árat a saját vágóhíd 2014-es indításra való tekintettel 540 Ft/kg-ra emeli. A Szövetkezet ezen ár alá nem megy, ez csak növekedhet, ennek részleteit később közöljük. A számításokat ezen árral kérjük továbbiakban számolni.

  • Jul 24

    A BANTESZ-hez Szociális Szövetkezetek csatlakoztak

    Az alábbi szövetkezetek a hátrányos helyzetűek munkahely teremtéséért alakultak, melyet a BANTESZ Szövetkezet támogatásáról biztosított. Tevékenységükhöz a BANTESZ minden segítséget meg kíván adni, hogy munkájuk eredményes legyen.

    ZÖLDKER-MIX Szociális Szövetkezet
    Elnöke: Vas Ferenc, Taktaszada

    SZOCIO-TEAM Szociális Szövetkezet
    Elnöke: Lakatos János, Hernádvécse

    SZORGALOM Szociális Szövetkezet
    Elnöke: Tamás István, Taktaszada

    ÚJRA DOLGOZUNK Szociális Szövetkezet
    Elnöke: Medve István, Miskolc

    A szövetkezet 82 munkahely teremtését segíti hátrányos helyzetűek számára.

  • Feb 14

    Kérjük, hogy a vágó nyúltenyésztőkénti jelentkezők a szándéknyilatkozatot honlapunkról letöltve rövid időn belül juttassák el hozzánk, levélben vagy e-mailben a BANTESZ címére. A Szövetkezet számára fontos, hogy ha lehet, mindent töltsenek ki, amivel a jelentkező termelő rendelkezik (föld, eszköz, épület, stb.), hogy beruházás tervezésnél, útvonal tervezésnél, pályázatoknál segítségünkre legyen. A vágóhidunkon való vágást augusztus végére tervezzük. A felvásárlási ár alsó értéke 520 Ft/kg. A szándéknyilatkozat kitöltése semmi kötelezettséggel nem jár, végleges szerződést mindenkivel személyesen kötünk. A részjegyek értékéig hitelben helyezünk ki állatot, eszközt, takarmányt. A takarmány árak várhatóan a jelenlegi piaci árnál 20-35 %-kal alacsonyabbak lesznek.

BANTESZ

Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet

Mentsük meg a vidéket!

6.000 vidéki munkahely megteremtése
Fókuszban a mezőgazdaság!
"Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen." (Albert Enstein)