BANTESZ » Blog Archive » Nyúltenyésztés Magyarországon
BANTESZ Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet

Legfrissebb hírek 
  • Nyúltenyésztés Magyarországon

    Filed under Uncategorized
    Oct 13

    Nyúltenyésztés Magyarországon

    Dokumentum letöltése

    Miért lettünk elsőkből utolsók? Miért nem tettünk ellene?

    Tegyünk együtt még nem késő

    Létre hozhatunk 3000 munkahelyet és lehetőség 35-45 ezer őstermelőnek

    Húsnyúl tenyésztés

    Magyarországon a nyúltenyésztésnek régi múltja van. Az 1900-as évek elején már adtak ki nyúltenyésztési szakkönyvet. A szervezett kutatás 1952-ben Dr. Anghi Csaba vezetésével Gödöllőn kezdődött.

    A nyúltenyésztést a saját szükségletre történő termelés, esetenként – helyi piacon – élőnyúl eladás jellemezte. Az árutermelő nyúltenyésztés, a szervezett felvásárlás és export az 1960-as évek elején kezdődött. A termelés kezdetben nagy ütemben nőtt, a felvásárolt mennyiség háromévenként megduplázódott (4. ábra). A dinamikus növekedés 1974 után lelassult, kisebb ingadozásokkal 1982-ben 38-39 ezer tonnás élőnyúl-felvásárlással érte el a tetőpontot. A konkurencia miatt kialakult ún. nyúl háború következményeként rohamosan csökkent a termelés. Stabilizálódás és újabb fellendülés a vágóhidak által létrehozott Nyúltermeltetési Gazdasági Társaság létrejöttével vette ismét kezdetét. A rendszerváltást követően – az egész mezőgazdaságot érintő változások hatására – az export korábban nem látott mértékben csökkent. A helyzetet súlyosbította, hogy a világpiaci ár is esett, és az olaszok is egyre kevesebb nyulat importálnak.

    Mindezekhez hozzá kell tenni azon tényeket is, hogy bár estek a világpiaci árak de ilyen mértékű termelési visszaesés egyik nyúl termelő országban se következet be mint nálunk. A nyúl háború nemcsak országok között, de a nálunk lévő vágóhidak és felvásárlók között is súlyosan érintette a termelőket. Mindezek következtében nem fordítottak a vágóhidak és felvásárlók kelő figyelmet a kistermelőkre, kisüzemekre. Ezen hibák a termelés rovására, csökkenéséhez vezetek.                                                                                                          Hibák voltak: A felvásárlók árháborúi, de legnagyobb hiba, hogy a kisüzemi termelésben kialakult nagy létszámú anya állományban kialakult a beltenyészet. A termelők így a rivalizálás és árháború miatt nem jutottak megfelelő mennyiségű, minőségű tenyészállathoz. Ezáltal csökkent a termelékenység és minőségi romlás is bekövetkezet. Mindezeket a hibákat figyelembe véve, ha a mi vágóhidaink felvásárlóink is hasonlóan jártak volna el mint a többi nyúlhús termelő országban is tették nem kerültünk volna az első szállítói helyről a végére. Ilyen vereséget csak mi szenvedtünk el.

    A termelés korábban a két 10.000 anyás telep (Bikali ÁG, Dunavarsányi Petőfi MgTSz) mellett zömében 5-20 anyás, főleg a vágóhidak által integrált telepeken folyt. Az elmúlt két évtizedben számos vállalkozói méretű, több száz vagy ezer anyát tartó nyúltelep létesült, az Olívia Kft és a Bácska Rt pedig egy-egy 20.000 anyás telepet hozott létre. Bár a rendszerváltást követően a termelés nagymértékben csökkent, ugyanakkor jelentős szerkezeti változás következett be. Amíg a 80-as években még a felvásárolt nyúl 90%-át kis telepeken állították elő és csak 10% volt a nagyüzemi telepek részesedése, addig mára (2010) a vágónyúl 95%-a nagy telepekről kerül ki, és megszűnőben van a kisüzemi telepekről történő felvásárlás. A húsnyúl tehát Magyarországon is nagyüzemi állatfaj lett.

    Nem szűntek volna meg a kisüzemi telepek és bár a termelés csökkent volna, de mindezen visszaesés elkerülhető lett volna. De a vágóhidak felvásárlók nem fordítottak kellő figyelmet a kisüzemekre, termelőkre. Figyelmeztető jelek sokasága volt, de áldozni a termelőkért már egyik sem akart. A profit sok esetben az extra profit és az önös érdekek miatt nem érdekelte őket mi történik a kisüzemi termelői portákon.                                                                                                                                                    A Gödöllőn kitenyésztet fehér gyöngy hibrid melyet a Bikali állami gazdaságban karoltak fel. Vagy a Dunavarsányi Petőfi MgTSz ben tenyésztet és a Környei telepen tenyésztet nyulak megfelelő tenyészállat utánpótlást biztosíthattak volna a kisüzemeknek, termelőknek. De valahogy ezeket megszüntették, elsorvasztották. Megjelent ezek mellett és még most is jelen van Pannon fehér hibrid nyúl mely kitűnően alkalmas a kisüzemi termelés újra indításához.

    Kezdetben a vágónyulat kizárólag élve exportálták Olaszországba (3. táblázat). A hazai nyúlvágóhidak (Baj, Baja, Csabrendek, Gyomaendrőd, Jászberény, Kisvárda, Környe, Lajosmizse) építésének ütemében csökkent, majd 1985-re gyakorlatilag megszűnt az élőállat-kivitel. Az egyre élesedő verseny, a rossz kihasználtság és az egyre nagyobb szállítási költség miatt a nyúlvágóhidak többsége bezárt. Jelenleg (2010) csak két vágóhíd, a svájci tulajdonban levő lajosmizsei (Olivia Kft) és magyarok által bérelt bajai (Tetrabbit Kft) működik. Az egész karkasszal szemben nő a darabolt termékek iránti kereslet, az összes export kb. felét ma már ez teszi ki.

    A Magyar kisüzemi őstermelői termelés újra indítása képes lenne akár évi 10 millió db vágónyúl elő állítására is. Hozzá kell tenni azt is mindenek megvan a felvevő piaca is. De úgy látszik bizonyos lobbízók nem akarják ezen törekvések megvalósulását, sőt igyekeznek megakadályozni.             Megfelelő feltételek megteremtésével melyek megvannak és újra indíthatók. De bizonyos érdekek ezt nem akarják és nem is tesznek ennek érdekében semmit.                                                                         A kisüzemi termelés minden piaci követelménynek megfelel és termelésre képes. A kisüzemi termelést újra indítását sok ezer termelő szeretné. A termelés újra indítása a vidék fenmaradását a lakosság megélhetésének és munkahely, teremtésben sokak számára megfelelő lenne. De a fiatalok megélhetéséhez vidéken maradásához is nagyban hozzá járulna. Természetesen több más kisüzemben előállított állat termék összekapcsolás még több lehetőség. Lehetőség, hogy a vidék újra éljen.

    A magyar nyúltermelés – visszaesése ellenére – hosszú ideig tartotta azt a kivételes helyzetét, hogy a világon Kína után a második, Európában a legnagyobb exportőr volt. Ebben komoly szerepe van annak a világon egyedülálló helyzetnek, hogy a felvásárolt nyúl majdnem teljes mennyiségét exportáljuk. A vágottnyúl-exportunkban korábbi évekhez hasonlóan – az olasz piac vezető szerepet tölt be, bár részesedése 40-50%-ra csökkent. Második helyen Svájc áll, 25-30%-os aránnyal, míg a vágott nyúl 15-20%-a Németországba kerül (3. táblázat). A jövő egyik feladata a hazai nyúlhúsfogyasztás ösztönzése, jelenleg a vágott nyúl 3-4%-a kerül hazai üzletekbe (áruházláncokba).

    Az elmúlt években komoly gondot okozott a „Négy Mancs” állatvédő(nek mondott) egyesület jogtalan támadása a magyar nyúltenyésztés ellen. Kampányuk miatt hónapokig is kiszorultunk a német piacról.

    Más országoknak nem okozott gondot a „Négy Mancs” sőt egyszerűen figyelembe sem vették támadásaikat. Mi miért tettűk?

    1.2. táblázat – 3. táblázat A magyar vágónyúlexport országonkénti megoszlása (%) (Nyúltenyésztési Tudományos Nap bevezető előadásaiból)

    Ország Az összes export százalékában
    1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2009
    Olaszország 78,7 86,7 92,5 84,3 68,5 71,1 60,6 56,1 52,2 43,0 46,8 42,0
    Svájc 4,4 3,7 2,5 8,5 25,0 20,3 25,5 31,2 26,3 27,1 26,5 35,8
    Németország 2,3 1,7 1,0 3,5 3,5 4,3 5,2 8,4 16,1 19,0 13,8 18,3
    Franciaország 5,4 0,6 0,5 2,0 2,0 0,3 0,5 0,8 1,0 3,6 3,4 0,1
    Belgium 7,3 6,6 3,0 - - 3,8 4,3 1,3 3,4 5,5 4,0 1,1
    Hollandia 1,6 0,4 0,5 1,0 1,0 0,1 0,9 - - 0,4 0,2 -
    Oroszország - - - - - 0,1 2,7 0,5 0,9 1,1 1,9 2,4
    Anglia 0,2 0,3 - 0,5 - - - - - - - -
    Spanyolország - - - 0,2 - - - - - - - -
    Írország - - - - - - 0,3 - - - - -
    Görögország - - - - - - - 1,7 - - - -
    Szlovákia - - - - - - - - 0,1 - 1,1 0,1
    Ausztria - - - - - - - - - - 1,3 0,1
    Ukrajna - - - - - - - - - - 0,2 -
    Románia - - - - - - - - - - 0,7 -

    Egyes országok termelésének változása 1961 és 2003 között

    Egy főre eső nyúlhús fogyasztás országonként (kg/fő/év)

    Az ágazat gazdasági jelentősége

    • Fehérjében gazdag, zsírban szegény, koleszterinmentes fehér hús
    • A húsfeldolgozás melléktermékei teljes egészében hasznosíthatóak
    • Az angóranyúl gyapja a könnyűiparban hasznosítható

    A húsnyúl felvásárlás és az export alakulása Magyarországon

    Év Felvásárolt élősúly (t) Export (t) Árbevétel (millió Ft)
    2000 10.870 5.118 4.719
    2001 12.761 5.615 5.243
    2002 11.887 5.388 4.795
    2003 10.932 5.045 5.240
    2004 12.074 5.287 6.392

    Az egész / karkasz / és a darabolt nyúl aránya a magyar exportban (%) 2000-2004

    Év Egész nyúl (%) Darabolt nyúl (%) Összesen (t)
    2000 44,9 55,1 5.118
    2001 41,2 58,8 5.615
    2002 58,4 41,6 5.388
    2003 66,2 33,8 5.045
    2004 51,9 48,1 5.287

    Tendenciák

    • Európa még tartja vezető szerepét a termelésben, de részesedése az elmúlt években 2/3-ról ½-re esett vissza
    • Ezzel párhuzamosan fokozatosan növekszik Ázsia szerepe
    • Európában Olaszországé a vezető szerep, a kontinens termelésének 40%-át, a világ 20%-át adják. Őket kissé lemaradva követi Spanyol- és Franciaország
    • Magyarország a listán a 9. helyen áll, bár az 1%-os részesedésünk kicsi, de kizárólagos export irányultságunk miatt a nyúltenyésztésünknek meghatározó szerepe van
    • Európa a legnagyobb importőr (6.078 tonna), Ázsia pedig
      9.081 tonnával a legnagyobb nyúlhús exportőr a világon
    • Kína után Magyarország kivitele a legnagyobb, Európában mienk a vezető szerep
    • Az egyes országokban nő a darabolt és tovább feldolgozott nyúlhús iránti igény. Az olaszok húsz éve csak egész karkaszt vásároltak, ma ennek aránya 54%-ra csökkent és 36%-ban darabolt, 10%-ban pedig konyhakész terméket vásárolnak.

    Magyar óriás szürke                                                                                                      Magyar óriás fehér

    Nagy csincsilla

    Német kék lepke tarka                                                                                                              Új-Zélandi vörös

    Új-zélandi fehér

    Új-Zélandi fehér

    Kaliforniai

    Magyar óriás fehér

    Bécsi kék

    Német világos nagyezüst
    Letöltés képekkel, grafikonokkal

Comments are closed.

Tisztelt Polgármesterek!

Keressük az ország egész területéről azokat a településeket, település csoportokat, akik csatlakoznának szövetkezetünk által működtetett 3.000 főállású munkahely létrehozásában. Településenként minimum 10 fő munkavállalót (munkanélkülit) várunk. Munkavégzés három műszakos munkarendben. Programunk kész. Olyan települések, azon belül munkavállalók jelentkezését várjuk, akik komolyan, hosszú távon részt kívánnak venni. Jelentkezésüket a ország egész területéről várjuk.

Tel.: +36 70 419-4190
E-mail: medve.istvan46@gmail.com
Web: www.bantesz.hu

Tisztelettel:
Medve István
Igazgatósági elnök

BANTESZ

Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet

Mentsük meg a vidéket!

6.000 vidéki munkahely megteremtése
Fókuszban a mezőgazdaság!
"Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen." (Albert Enstein)