• A vidék élni akar

  Filed under Uncategorized
  Jul 30

  A cikk megjelent a Magyar MEZSGYE 2016. augusztus (III. évf. 8.) számában.

  Partnereinknek, Őstermelőinknek, termelők kérésének eleget téve szeretnénk a szövetkezet jelenlegi helyzetéről, eddigi munkánkról tájékoztatót adni.

  Bár mindenki szeretne pozitív válaszokat kapni, de még mindenkitől kis türelmet kell kérnem. Az okokat nem kívánom felsorolni.
  Szövetkezetünk 2011.01.05-én lett bejegyezve. Célunk, mint az alapszabályunkban is leírtuk, 6000 munkahely létrehozása. Ettől a mai napig sem álltunk el. Falugyűlések sorával kezdtük, melyen a vidék lakosainak elvárásai és helyzetük jobbítását elősegítő kérdések érdekeltek bennünket.
  A vidék élni akar, de hogyan? Hogyan, ha nem adunk lehetőséget nekik. A rendszerváltás mindent megváltoztatott. Föld megmunkáló eszközök híján, ha volt is, minden sokkal többe került. Megnehezítette mindezt a növekvő munkanélküliség is. Ez azt eredményezte, hogy befektetett munkájuk gyümölcsét nem élvezhették. Mindez oda vezetett, hogy kezdett megszűnni a településen kívüli növénytermesztés, majd később a településen belüli növény és állattenyésztés is. Mindezek, a takarmány árak emelkedése, valamint a felvásárlási árak esése és más külső tényezők miatt a már befektetett pénzük sem térült meg. Mindezek után már nem önellátók, inkább már a vidéket kell ellátni hússal, zöldséggel, gyümölccsel.
  A vidék lakosságának többsége dolgozni, termelni szeretne. De ehhez segítségre, támogatásra volna szükségük. Ezzel a céllal alakult Szövetkezetünk.
  A falugyűléseken elhangzott kérdéseket, kéréseket és mindazokat, amit szeretnének, választottuk, hogy elsőként a nyúltenyésztés beindítását és ahhoz szükséges vágóhíd megvalósítását indítsuk el.
  Több mint negyven éve vagyok benne a nyúltenyésztésben úgy, mint termelő, felvásárló. A nyúltenyésztés, nyúlhús termelés mindig szereplője volt a vidéknek és Országunknak. Hosszú ideig legnagyobb szállítói voltunk Európának. Mint ahogy a múltban, ma is képesek lennénk akár több mint tíz millió db nyúl elő állítására piacra jutatására. Maga a nyúl vágóhidunk beindítása három ezer ember főállású munkahely létrehozására képes. Főként sok ezer őstermelő, nyugdíjas jutna kiegészítő keresethez. Nem beszélve azon milliárdokról, amit export révén nyerhet Országunk. Sokat jelentene az is, hogy újraélednének klubok, egyesületek, melyek összetartói voltak faluközösségeknek, de azon szerepét sem szabad elfelejtenünk, hogy fajta fenntartó szerepet is betölt és mint régebben, európai kiállítások előkelő helyein szerepeltünk (magyar óriás szürke, fehér, magyar fehér). Fontos szerepet tölthet be egészséges élelmezés területén is.
  Érthetetlen számunkra, hogy egyes külső személyek miért akadályozzák vágóhidunk beindítását.
  Miért ítélik el a vidék általi termelést, miért terjesztik, hogy nem lehet eladni? Képes a vidék minden feltételnek, minőségi előírásnak megfelelni, megfelelő feltételekkel akár több mint tíz millió db nyulat is külföldi piacra juttatni.
  Szeretnénk, üzennénk minden őstermelőnek, termelőnek, hogy nyúl vágóhídi programunkat folytatjuk, mely tíz millió db nyúl levágására lesz képes. Nem kívánunk senkivel versenyezni és ellenfele lenni, de kérjük mindazokat az önős érdekeket képviselőket, akik ellenzik programunkat, ne tegyék. Mindezt minden termelő és Országunk érdekében kérjük. Tisztelt termelők, őstermelők, nem adhatok most több tájékoztatást, okokat sem sorolnék. De választ adok, amikor már a vágóhíd beindításáról adok értesítést.

  Tisztelettel:
  Medve István
  BANTESZ igazgatóság elnöke

  No Comments

Comments are closed.