• A vidék élni akar

  Filed under Uncategorized
  Oct 24

  Partnereinknek, őstermelőinknek, termelők kérésének eleget téve szeretnénk a szövetkezet jelenlegi helyzetéről, eddigi munkánkról tájékoztatót adni.

  Bár mindenki szeretne pozitív válaszokat kapni, de még mindenkitől kis türelmet kell kérnem. Az okokat nem kívánom felsorolni.
  Szövetkezetünk 2011.01.05-én lett bejegyezve. Célunk, mint az alapszabályunkban is leírtuk, 6000 munkahely létrehozása. Ettől a mai napig sem álltunk el. Falugyűlések sorával kezdtük, melyen a vidék lakosainak elvárásai és helyzetük jobbítását elősegítő kérdések érdekeltek bennünket.
  A vidék élni akar, de hogyan? Hogyan, ha nem adunk lehetőséget nekik. A rendszerváltás mindent megváltoztatott. Föld megmunkáló eszközök híján, ha volt is, minden sokkal többe került. Megnehezítette mindezt a növekvő munkanélküliség is. Ez azt eredményezte, hogy befektetett munkájuk gyümölcsét nem élvezhették. Mindez oda vezetett, hogy kezdett megszűnni a településen kívüli növénytermesztés, majd később a településen belüli növény és állattenyésztés is. Mindezek, a takarmány árak emelkedése, valamint a felvásárlási árak esése és más külső tényezők miatt a már befektetett pénzük sem térült meg. Mindezek után már nem önellátók, inkább már a vidéket kell ellátni hússal, zöldséggel, gyümölccsel.
  A vidék lakosságának többsége dolgozni, termelni szeretne. De ehhez segítségre, támogatásra volna szükségük. Ezzel a céllal alakult Szövetkezetünk.
  A falugyűléseken elhangzott kérdéseket, kéréseket és mindazokat, amit szeretnének, választottuk, hogy elsőként a nyúltenyésztés beindítását és ahhoz szükséges vágóhíd megvalósítását indítsuk el.
  Több mint negyven éve vagyok benne a nyúltenyésztésben úgy, mint termelő, felvásárló. A nyúltenyésztés, nyúlhús termelés mindig szereplője volt a vidéknek és Országunknak. Hosszú ideig legnagyobb szállítói voltunk Európának. 1982-ben felvásárolt nyúl 14.600.000 db, mindez élő súlyban 38.000.000 kg volt. Ebből export élő nyúl 13.000.000 db, valamint vágott nyúl 10.000.000 kg. Mint ahogy a múltban, ma is képesek lennénk akár több mint tíz millió db nyúl elő állítására piacra jutatására. Bár a feltételek mások, megváltoztak, de a megváltozott feltételek mellett ma is képesek vagyunk, lennénk rá. Maga a nyúl vágóhidunk beindítása háromezer ember főállású munkahely létrehozására képes. Főként sok ezer őstermelő, nyugdíjas jutna kiegészítő keresethez. Nem beszélve azon milliárdokról, amit export révén nyerhet Országunk. Sokat jelentene az is, hogy újraélednének klubok, egyesületek, melyek összetartói voltak faluközösségeknek, országokat összekötő szerepe is lehetne, hozzájárulhatna a turista forgalom növekedéséhez is, de azon szerepét sem szabad elfelejtenünk, hogy fajta fenntartó szerepet is betölt és mint régebben, európai kiállítások előkelő helyein szerepeltünk (magyar óriás szürke, fehér, magyar fehér, magyar hibrid nyúl, bikali fehér gyöngy, vagy a ma is népszerű pannon fehér hibrid). Fontos szerepet tölthet be egészséges élelmezés területén is.
  Érthetetlen számunkra, hogy egyes külső személyek miért akadályozzák vágóhidunk beindítását.
  Miért ítélik el a vidék általi termelést, miért terjesztik, hogy nem lehet eladni? Képes a vidék minden feltételnek, minőségi előírásnak megfelelni, megfelelő feltételekkel akár több mint tíz millió db nyulat is külföldi piacra juttatni.
  Szeretnénk, üzennénk minden őstermelőnek, termelőnek, hogy nyúl vágóhídi programunkat folytatjuk, mely tíz millió db nyúl levágására lesz képes. Nem kívánunk senkivel versenyezni és ellenfele lenni, de kérjük mindazokat az önős érdekeket képviselőket, akik ellenzik programunkat, ne tegyék. Mindezt minden termelő és Országunk érdekében kérjük. Tisztelt termelők, őstermelők, nem adhatok most több tájékoztatást, okokat sem sorolnék. De választ adok, amikor már a vágóhíd beindításáról adok értesítést.
  Ismerve a nyúltenyésztés múltbéli és jelenlegi helyzetét – több mint negyven éve vagyok benne mint tenyésztő, felvásárló, klub, egyesületi elnökként, bírálóként – szeretnék magam és az ország nyúltenyésztőinek, őstermelőinek, klubjainak, egyesületeinek alábbiakban hozzám intézett kérdéseire az arra illetékesektől választ kapni.
  - A nyúltenyésztés miért nem kap olyan támogatást, mint a többi állatfaj?
  - A kistermelők lapja miért fordul el a kisállat termelőktől?
  - A nyúl termék tanács miért nem foglalkozik a magyar vidék nyúltenyésztőivel?
  - Miért csak a nagyüzemet támogatja, támogatta?
  - Miért mondják egyesek, hogy a magyar vidék nem képes már megfelelő mennyíségű nyulat előállítani, miért ferdítik el a valóságot?
  - Miért a kaposvári tudományos nap, ha ott nem szólalhatunk fel a termelés hatékonysága stb. érdekében?
  - Miért a tudományos nap, ha nincsenek kistermelők, őstermelők?
  - Miért nincsenek olyan pályázatok, melyek lehetőséget adnának arra, hogy a vidéki termelés újrainduljon?
  - Miért mondják azt, hogy a vidéken termelt, tenyésztett nyúl nem felel meg a követelményeknek?
  - Miért ellentétesek a 2015-ös mezőgazdasági kiállításon elhangzottak és a valóság?
  - Miért kapnak rossz (negatív) tájékoztatást a befektetni akarók?
  - Miért mondják azt, hogy nem lehet eladni?
  - És miért kaptak a vidéki termelők, őstermelők akár 350 Ft-ot is a felvásárolt nyulakért?
  Fontos kérdésként, hogy miért lehetetlenítik el az embert, szövetkezetet, ha az a valaki, valakik tenni akarnak a magyar vidékért. Miért kell erkölcsileg, anyagilag, egészségileg egy embert és családját is tönkretenni (politikai okokra hivatkozva)? Mert ez történik.
  És végül miért vesszük el azon lehetőséget a vidék termelőitől, mely részükre megélhetést segítő, és sok esetben munkahely teremtő lehetne és az országunk számára Euro milliókat hozhatna, mint a többi állatfajta?

  Tisztelettel:
  Medve István
  BANTESZ igazgatóság elnöke

  No Comments

Comments are closed.