BANTESZ

Kérjük, hogy a vágó nyúltenyésztőkénti jelentkezők a szándéknyilatkozatot honlapunkról letöltve rövid időn belül juttassák el hozzánk, levélben vagy e-mailben a BANTESZ címére. A Szövetkezet számára fontos, hogy ha lehet, mindent töltsenek ki, amivel a jelentkező termelő rendelkezik (föld, eszköz, épület, stb.), hogy beruházás tervezésnél, útvonal tervezésnél, pályázatoknál segítségünkre legyen. A vágóhidunkon való vágást augusztus végére tervezzük. A felvásárlási ár alsó értéke 520 Ft/kg. A szándéknyilatkozat kitöltése semmi kötelezettséggel nem jár, végleges szerződést mindenkivel személyesen kötünk. A részjegyek értékéig hitelben helyezünk ki állatot, eszközt, takarmányt. A takarmány árak várhatóan a jelenlegi piaci árnál 20-35 %-kal alacsonyabbak lesznek.

Frissített számítások:

50 anyás nyúltelep gazdaságossági számításai

100 anyás nyúltelep gazdaságossági számításai

1000 anyás nyúltelep gazdaságossági számításai

Mentsük meg a vidéket! Hatezer új vidéki munkahely

A címbeli mondatot nem valamelyik politikus, vagy párt programjából idéztem, hanem egy BANTESZ nevet viselő szövetkezet honlapján olvashattam. Ha még azt is leírom, hogy ez a szövetkezet Borsod-Abaúj Zemplén Megyében alakult, ahol ugye nem igazán vagyunk elkényeztetve új munkahelyek teremtésével az elmúlt 23 évben, – inkább a megszűnésével – akkor még izgalmasabb a dolog.

-          Medve Istvánnal, a szövetkezet elnökével beszélgettem, akitől először azt kérdeztem meg, hogy mit takar ez a név?

-          Tulajdonképpen Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet a BANTESZ, amely egyébként csak betűszó.

-          A szövetkezeti forma, a név – kolhoz – sajnos alaposan lejáratódott hazánkban az elmúlt évtizedekben, bár tudjuk, hogy Hollandiában ma is ragyogóan működnek ezek a szervezetek bár más formában eredményesen.  Önök miért ezt a formát választották?

-           Ez a modell, a világon sok helyen működik. Nem kell messzire menni, összefogással művelik meg a szerbiai gazdák a nadrágszíj parcellákat az egy-egy traktor, kombájn és egyéb gép együttes használatával. Ezeknek a szövetkezeteknek már nincs közük az egykori formához, és a BANTESZ Szövetkezet azért jött létre, hogy a mezőgazdaság teljes termelési, feldolgozási és értékesítési folyamatát egy szervezeten belül valósítsa meg. Ennek persze már volt előzménye, hiszen 2001 év elején BIO Nyúl- KTÉSZ néven már működött egy szövetkezetünk, amelyet nyolc Bodrog – közi településsel közösen azért hívtunk életre, hogy visszahozzuk vezető szerepünket a nyúlágazatban.

-          Azt mondja, hogy mi „nyúl-nagyhatalom” voltunk egykor?

-          Igen 1995-ig Magyarország volt Európa egyik legfontosabb nyúl beszállítója.

-          Hogy csúsztunk le erről?

-          A kínaiak betörtek a piacra, s mi egyszer csak azt vettük észre, hogy a hazai kilenc nyúlvágóhídból maradt kettő, s alaposan megcsappant a termelés.(Alacsony felvásárlási ár,emelkedő takarmányárak, beltenyészet)

-          Akkor miért nem sikerült ez Önöknek 2001-ben, ha ebben ilyen jók vagyunk?

-          Mert egy 3 milliárd forintos pályázati projektünk hiúsult meg a kormányváltás után.

-          Most mennyiben más a helyzet? Újra van támogatottság, pályázat, lehetőség?

-          Igen, úgy érezzük. Ha nem így lenne, nem kezdtük volna 2010-ben újra a szervezést, s nem alakítjuk meg a BANTESZ-t.

-          Akkor nézzük csak meg, hogyan fedi le majd a BANTESZ az előbb említett teljes vertikumot?

-          Terveink szerint a növénytermesztéstől kezdve a raktározáson, takarmánykeverésen, állattenyésztésen, hagyományos és korszerű technológiák alkalmazásával az európai szabványoknak is megfelelő,BIO termesztés, tenyésztés irányába mutató  hús- és gyógynövény feldolgozáson, csomagoláson keresztül a saját bolthálózaton keresztüli hazai és export, értékesítésig a nyereséget csökkentő külső kereskedői és közvetítői árrések és spekulánsok teljes kizárásával. A működés hatékonyságának maximalizálása érdekében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére kiterjedő hálózat egyes elemei úgy kerülnek kialakításra, hogy az elsődleges feldolgozási egységek a lehető legkönnyebben megközelíthető módon az adott termék legnagyobb mennyiségű termelési helyéhez legközelebb essenek a logisztikai költségek legalacsonyabb szinten tartása érdekében.

A költséghatékonyság növelését megcélozva minden melléktermék hasznosításra kerül a mezőgazdasági biomasszától kezdve az állati trágyát, vágóhídi nyesedéket és egyéb feldolgozási hulladékot beleértve a felépítésre kerülő folyamatosan mükődö biogáz üzemben, melyekben 40 Km- es körzetből össze gyüjtve a hasznosítható huladékot az előállított gáz elsősorban az üzemeltetett állattenyésztő telepek, gyógynövény feldolgozó üzem és partner települések közvetlen fűtési szükségleteinek ellátására, másodsorban elektromos árammá alakítva a villamos energia igények fedezésére, harmadsorban pedig az áramszolgáltató felé kerül értékesítésre csak úgy, mint a legutolsó melléktermékként előálló biohumusz, ami a virágkertészetben hasznosítható. A folyamat megvalósításával az agrár termelés újra rentábilis lesz, és biztos megélhetést nyújt a vidéki lakosság számára.

-          Ez fantasztikusan hangzik, de hol tart a munka jelenleg?

-          Szövetkezetünket hét magánszemély hozta létre 2010 végén, s a tavalyi évet arra szántuk, hogy személyesen mértük föl, milyen a települések vezetőinek, a lakosságnak a viszony ehhez a dologhoz. Fórumokat tartottunk a településeken. Mára 69 szándéknyilatkozatunk van mindazoktól, akik szeretnének a szövetkezethez csatlakozni, s most az a feladatunk, hogy ezeket a szándéknyilatkozatokat konkrét szerződésekre váltsuk.

-          Hogyan lesz ebből hatezer munkahely?

-          A Szövetkezet a fent említett működési folyamatot két ágon valósítja meg. Egyrészt a Szövetkezet által működtetett üzemi méretekben, másrészt a kiépített infrastruktúra előnyeit kihasználva a kistermelők bevonásával, számukra is megteremtve a mezőgazdasági termelés biztos jövedelmezőségét. A vidék felkarolásának és a hatékony működésnek fontos eszköze a pazarlások megszűntetése, a csak részben kihasznált vagy teljesen kihasználatlan eszközök termelésbe vonása, a parlagon heverő termőföldek megművelése. A legkomolyabb eredmények érdekében összefogjuk a kisméretű háztáji gazdaságokat a nagyobb termelőegységekkel úgy, hogy a nagyobb szervezet és teljes folyamatot lefedő intézményrendszer együttes használatával minden résztvevő számára többletjövedelmet hozzon a jelenlegi működéshez képest. Kicsiben is elkezdhető, fokozatosan bővíthető lehetőséget nyújtunk a gazdálkodásba újra, vagy újonnan bekapcsolódóknak.

-          Magyarán arról van szó, hogy nem csak nagyméretekben kell gondolkodni, hanem az otthoni, háztáji termelésben is.

-          Igen. Fontos célul tűztük ki a lakosság legszélesebb körének együttműködésbe vonását. Senki előtt sem ismeretlen tény, hogy hazánk első az egymás közötti gyűlölködésben, és utolsó az összefogásban. Ideje ezt megfordítanunk. A program részét képezi a legnépesebb etnikai kisebbség bevonása a termelési folyamatokba, számukra is vállalható környezet és feltételek megteremtése. A fenntartható működés érdekében fontos figyelmet kell szentelni a közbiztonsági kérdéseknek, hogy az előállított termékek előnyeit az annak megtermelésében résztvevők élvezhessék és nem utolsó sorban egyéb lépések mellett ez által is elősegíteni a vidéki turizmus és vendéglátás támogatását.

-          Ehhez nagy támogatásra lesz szükség, mind a „nagypolitika”, mind a szűkebb régió, mind a lakosság részéről, már hogy a finanszírozásról ne is beszéljünk…

-          Másképp nem megy. Egyedül nehéz változást elérni, kicsiben nehéz hatékonyan termelni, azonban összefogással könnyedén teljesülhetnek meglepően nagy célok. A kisebb földterületek, eszközök, pénzforrások együttes felhasználásával lehetőség nyílik a minden tag számára fellendülést hozó rendszer kiépítésére. A folyamatot elindítottuk, de a fejlődés ütemének gyorsításához mindenkire szükség van. A cél a folyamatos bővítés megteremtése, a saját erők leghatékonyabb felhasználása és hozzájuk a legtöbb elérhető többletforrás megteremtése. A Szövetkezet párt független, semmilyen politikai irányultsághoz nem kötődik, de nem is áll ellent, a kormány programjaival is összehangolt működést alakítunk ki, melynek fontos eleme az Új Széchenyi terv keretein belül megnyíló pályázati források felhasználása. A felvázolt elképzeléssel rengetegen szimpatizálnak, annak értelmét senki nem kérdőjelezi meg, de az elindulás sohasem könnyű. A kiinduláskori meglévő létesítmények és külső szolgáltatók igénybevételét követően fokozatosan felépülő raktárak, takarmánykeverő, vágóhíd, hűtőház, csomagolóüzem, gyógynövény, fűszernövény és bogyós gyümölcs feldolgozó üzem, valamint a biogáz üzemek megvalósításával válik teljessé a Szövetkezet termelése. A beruházások kiterjednek az oktatási intézmények tanbázisainak bővítésére is, ezáltal megteremtve a folyamatos utánpótlás és a hosszú távú fenntarthatóság feltételeit. Külföldi tőkések előszeretettel fektetnének be, azonban feltétlenül szeretnénk magyar tulajdonban tartani a szervezetet és nem engedni ki az országból a megtermelhető nyereség nagy részét, hanem azt a termelők között szétosztani. A felvevőpiac már most rendelkezésre áll, csak rajtunk múlik, hogy mikor indul be a termelés.

Eddig jók a tapasztalataink, mert a velünk együttműködni szándékozó egyetemek, (Kaposvár,Gödöllő, Debrecen, Abaújszántó, Putnok)  oktatási intézményekben rendkívül pozitív hozzáállást tapasztaltunk. Arról már nem is szólva, hogy mintegy 7 milliárd forint az a vagyon, amelyet a szándéknyilatkozatot aláírók behoznának a szövetkezetbe vagy csatlakoznának.

-          Mi lesz a tagok haszna, ha csatlakoznak Önökhöz?

-          A termelők számára a Szövetkezet több területen tud előnyt nyújtani. A Szövetkezet a tagjai számára egyrészt biztosítani tudja a saját szervezetén belül tartott folyamatok révén a jelenlegi piaci áraknál alacsonyabb áron való alapanyag (vetőmag, takarmány) beszerzést, valamint a garantált felvevőpiac biztosítása mellett a jelenlegieknél magasabb felvásárlási árat, ezáltal jelentős többletjövedelmet nyújtva a termelőknek. Másrészt a teljes Szövetkezeten belül termelési, feldolgozási és értékesítési folyamat eredményeként jelentkező éves nyereséggel a szövetkezet tagjai rendelkeznek, így egy év végi felosztásnál a termelői árrés mellett a tagi jogviszonyon alapuló többletjövedelemre tehetnek szert. Ezen túl a Szövetkezet biztosít a tagjai számára minden szakmai segítséget, beleértve az állatorvosi, agármérnöki szaktudást és szolgáltatást, a szövetkezeti méretek mellett az egyéni pályázati segítségnyújtást, a minden területre kiterjedő oktatást, valamint az induláshoz és növekedéshez szükséges önerőt pénz, kihelyezett eszközök, előnevelt állatok, takarmány kihelyezésével. Nem utolsó sorban a Szövetkezet által létesített üzemekben betölthető munkahelyeknél az azonos alkalmassággal rendelkező jelentkező munkavállalók közül a tagok elsőbbséget élveznek.

-          Hogyan csatlakozhat Önökhöz bárki, s egyáltalán kiket várnak a tagjaik sorába?

-          A Szövetkezethez való csatlakozásra több lehetőséget dolgozunk ki. A Szövetkezeti formából adódóan a belépő tagok részjegyet kapnak a hozzájárulásukért, mely által tulajdonrészesek lesznek, ez által részesülnek a Szövetkezet gazdasági eredményéből, valamint szavazatukkal beleszólási lehetőségük van a Szövetkezet működésébe. Egy részjegy értéke (az alapításkori 250.000,- Forintot követően) 50.000 Forintban került meghatározásra.( Ez egy szavazatot jelent de öt szavazatnál több nem lehet senkinél,hogy ne lehessen kivásárolni. Befektetni bármenyit lehet. A Szövetkezethez csatlakozhat önálló jogon magánszemély vagy vállalkozás, gazdasági társaság, illetve önkormányzat. Alternatívaként megteremtettük annak lehetőségét, hogy egy település lakói együttesen, csoportosulásként csatlakozzanak. Ekkor a csoportosulás együttesen adja össze a saját maga által eldöntött módon és összetételben a hozzájárulást, ami ebben az esetben nem lehet kevesebb 500.000,- Forintnál. A csoportos csatlakozás esetén a csoportosulás 250.000,- Forintonként rendelkezik egy részjeggyel. öt szavazattal képviseli a tagságot. A csoportosulást az általa választott két megbízott képviseli a Szövetkezetben, a későbbi részesedést és a csoportosuláson belüli érdekérvényesítést a csoportosulásnak magának kell szabályoznia. A Szövetkezet alakulására és működésére vonatkozó szabályozás megismerhető a Szövetkezet Alapszabályából, mely nyilvánosan elérhető a Szövetkezet honlapján (www.bantesz.hu).

-          Azt le kell szögeznünk, hogy nem kérdéses a szövetkezés jogosultsága. Munkahelyre szükség van, s nem csak a magasan kvalifikált embereknek kell munkát biztosítani, hanem a képzetleneknek, a kisebbségnek is. Erre alkalmas az Önök koncepciója?

-          Feltétlenül. A szövetkezetbe a kistermelők nagyon fontosak. Az elvégzendő feladatokhoz nem kell túl nagy képzettség, de oktatni fogjuk mindazokat akik otthon termelnek. Ebbe a nyugdíjasokon kívül, az otthon lévő kismamákat, és a kisebbséget is be tudjuk vonni. Arról nem szólva, hogy Borsodban 200 ezer hektár föld, legelő, erdő    hever parlagon, s ezeknek a megművelésére is lehetőségünk lenne. a kiegészítő tevékenységeket pedig úgy szándékozunk elvégeztetni, mint egykor a „hangya” szövetkezetekben volt,  s ez a tevékenység is sok embernek adhat időszaki feladatot.

-          Foglaljuk össze, hogy melyek a soron következő lépések?

-          Tagtoborzás, a szándéknyilatkozatok szerződésekre váltása, és egy pályázat elindítása. Letelepítünk egy 4000 anyás nyúl törzsállományt a megyében, és felépítjük a vágóhidat. Ezek most a legsürgetőbb lépések ahhoz, hogy 2013-ban megindulhasson az üzemszerű működés a BANTESZ-ben.

-          Köszönöm a beszélgetést!

Orosz B.Erika

Keresünk földterülettel (1 hektár felett) csatlakozó gazdákat. Keressük azokat az osztatlan föld területtel rendelkezőket is, akik egységesen csatlakoznának a Szövetkezetünkhöz, vagy részjegyért átadnák, vagy bérbe adnák, vagy szerződéses formában Szövetkezetünkön keresztül értékesítenék jövedelmezőbben az általuk megtermelt termékeiket.

Nyúltenyésztőkhöz

Kaposvár 2012. Május 30. – 24. NYÚLTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAP

Ami elhangzott

Jó ha tudjuk?

Táblázatokat nem szeretnék közölni, bemutatni, hisz’ azok tudományos kutatási eredmények.
Ami részünkre érdekes, fontos és az előadás témája, mely írásban is megjelent. Azt szeretném most olvasóinkkal, főleg nyúltenyésztőkkel megosztani.

Szó szerinti írásban szeretném megosztani az alábbiakat:

Medve István igazgatósági elnök közleménye Dr. Kiss László agrármérnöknek az Agrárunió 2012 augusztus-szeptemberi számában megjelent "Szövetkezni pedig kell(ene)…" című cikkére:



"Messzemenőleg osztozunk Dr. Kiss László agrármérnök által leírtakkal. Az Észak-Magyarországi Nyúltenyésztők Egyesületének Elnökeként jeleztem a Földművelési Minisztérium felé, hogy feldolgozók sora fog bezárni, csődbe menni. Piacokat veszítünk, dollár millióktól esünk el, munkahelyek ezreit veszítjük el, sok vidéki nyugdíjas esik el kiegészítő jövedelmétől. Nem hallgattak meg. A BIO NYÚL KÁ-TÉSZ és KISÁLLATTENYÉSZTŐK TERMÉKPÁLYÁS ÉRTÉKESÍTŐ EGYESÜLETÉNEK SZERVEZETEKÉNT szerettünk volna hasonlót megvalósítani, de a 2002-es választások megakadályoztak ebben. Most a BANTESZ Állattenyésztő és Növénytermesztő, Feldolgozó, Értékesítő Szövetkezet 2010-es megalakításával Szeretnénk megtenni mindazt, amit Dr. Kiss László úr is leír, megerősítve akkori és mostani elképzelésünket. Jól láttuk akkor is és most is, hogy csak az összefogás mentheti meg a vidéket és az országot is. Az emberek, települések összefogása nélkül, az emberek bizalma, hite nélkül nem fog sikerülni talpra állítani a vidéket. Lehetőségek sora áll rendelkezésre, hogy elinduljon egy pozitív fejlődés, de ehhez a Kormányunk nagyobb segítsége is szükséges. A gyűléseink, fórumaink alkalmával meggyőződtünk arról is, hogy sokkal kevesebb Kormány által adott pénzből is mindez megoldható. Az emberek, a vidék dolgozni akar és ezért bizonyos feltételek mellett még sokkal többet áldoznának, mint azt odafent gondolják.



Tisztelettel:

Medve István

Igazgatósági Elnök"



A hivatkozott cikk letölthető itt:

1. oldal

2. oldal

3. oldal

Agrárunió előfizetéssel itt is elolvasható: Szövetkezni pedig kell(ene)…

Tekintse meg a június 27-ei konferencia és fórum beszámolóját!